A hegesztés gyors és hatékony módja a fém alkatrészek összekapcsolásának. Hegesztett fém alkatrészek olyan mechanikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek az alap (alap)fém és a töltőanyag kombinációja.
A tig-hegesztésnek van néhány foga, amelyek úgy fogják meg az acélt, mint egy fogó, és egy kis FILLER METAL gömböt tartanak közöttük. Ez egy apró, de nagyon erős hegesztést eredményez.
T-ízületek
T-idom akkor jön létre, ha az egyik munkadarab élét egy másik lapos felületének közepéhez hegesztik. Ez a fajta hegesztés nagyon sokoldalú, és különféle gyártási alkalmazásokban használható, beleértve a csöveket és a berendezéseket. A T-kötések nagy mechanikai szilárdsággal rendelkeznek, különösen mindkét oldalról hegesztve. Ez a kötés azonban érzékenyebb lehet a hegesztési hibákra, mint például az olvadás hiánya és a salakzáródás, mint más hegesztési típusok.
Az Ön által használt hegesztési eljárás típusa befolyásolja a T-csukló teljesítményét. Érdemes lehet figyelembe venni a projekt anyagvastagságát és alkalmazási igényeit is, amikor a T-kötés és más hegesztési típusok között választ. Például valószínűleg olyan projektekhez választana élkötést, amelyek nincsenek kitéve ütésnek vagy feszültségnek. A szegélykötések mind a négy oldalán hegeszthetők a kötés merevségének növelése érdekében, de ehhez esztétikai okokból hegesztés utáni csiszolásra lehet szükség.
Sarok ízületek
Egy elterjedt hegesztési technika, a sarokkötéses hegesztések szilárd, megbízható kapcsolatot hoznak létre, amely kevésbé hajlamos az idő múlásával deformálódni vagy eltörni. Gyorsan és egyszerűen elvégezhetőek, még kezdők számára is, és ipari méretekben is könnyen automatizálhatók a munkadarabokat megfelelő szögben rögzítő gépekkel.
A legelterjedtebb sarokkötés a nyitott, ahol a két darab élei találkoznak, de van egy nyílás, hogy mindkét fém vastagságának egy része látható legyen. Ez a fajta sarokhegesztés egyenletesebben osztja el a feszültséget, és segít megelőzni a lamellák szakadását.
A hegesztés előtt fontos az anyagok megfelelő illeszkedése. A hézag elkészítésének módjától függően előfordulhat utóhegesztés torzulása, de ezt elkerülheti, ha egy olyan fúrót készít, amely a helyén tartja az anyagot.
Él ízületek
Ahogy a neve is sugallja, az élkötéseket a karimás élű darabok összekapcsolásakor használják. Nem túl erősek, és könnyebben használható alkatrészeken használhatók, amelyek nem lesznek kitéve nagy igénybevételnek.
A hegesztési projekttől, a munkához szükséges szilárdságtól és a hegesztendő fém típusától függ, hogy használjon-e élkötést. Vannak más típusú hegesztési kötések is, amelyek nagyobb igénybevételnek ellenállnak, mint a peremkötések.
Amikor hegesztési kötést választ az alkalmazáshoz, vegye figyelembe az olyan tényezőket, mint a ferde mélység, a horony szöge és a gyökérnyílás. A ferde a munkadarab előkészített felületétől a hegesztési irányra merőleges vonalig mért távolság. A horonyszög két hornyolt felület közötti szög, a gyökérnyílás pedig a munkadarabok közötti tér. Ezen méretek mindegyike fontos annak meghatározásához, hogy a hegesztés mekkora nyomást és hőt képes elviselni.
Dugós hegesztés
A dugós varratnál az egyik felületet egy hosszúkás furat köti össze a másikkal, amely nyitott vagy részben vagy teljesen megtölthető hegesztési anyaggal. Ezt a fajta hegesztést elsősorban vékony fémrészek vastagabb alapdarabhoz való csatlakoztatására használják. A hegesztési varratok erősek és ellenállnak a nagy terhelésnek.
Ezek a varratok akkor hasznosak, ha a ponthegesztés nem lehetséges vagy nem praktikus. A folyamat lényegében ugyanaz, mint a ponthegesztésnél, de az ív sokkal forróbb lehet, ami erősebb hegesztést eredményez, mint a ponthegesztés.
Dugós varrat használatakor meg kell jelölnie, hogy hol kell furatokat készíteni az alapfémben. Ezt többféleképpen meg lehet tenni, de a fúrás a leggyakoribb. A hegesztési varratszimbólumban gyakran szerepel zárójelben egy szám, amely jelzi a készítendő furat mélységét és/vagy a hegesztési varratok osztásközét.
